Az aggodalmaskodás időpazarlás!

„Kicsoda pedig közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?” Máté 6:27.

Az aggodalmaskodás időpazarlás!

A hegyi beszédben Jézus nagy meggyőződéssel tanít arról, hogy mennyire helytelen és ostoba dolog aggódni.

Mondanivalóját az aggodalmaskodásról ezekkel a szavakkal kezdi: „Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, hogy mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet?” Máté 6:25.

Az emberek aggódnak, nem csupán anyagi javak miatt, hanem amiatt is, hogy vajon mit gondolhatnak róluk mások. És hogy úgy általában mit tartogat számukra a jövő. Azonban ha a hit szellemében vagyunk, akkor ami a természeti test számára kellemetlen, az csak a javunkra válik. A természeti testben való szenvedés ezekben a körülményekben isteni természethez vezet.

A belső életről való gondoskodás

Az aggódás ezért egy óriási megtévesztés a Sátán részéről, mert lefoglalja gondolatainkat és gyakran nagy hitetlenséghez vezet. Az aggódó gondolatok olyanok, mint egy kígyó: elfojtják belső életünket Istennel. Jézus ezt mondja: „Avagy nem több-é az élet, hogynem az eledel?” Ő itt az Istennel való belső életünkről beszél. Erre az életre nagyon vigyáznunk kell, és a hit szavaival kell táplálnunk, hogy ne hervadjon el. De könnyű így gondolkodni: „Meg kell szereznem ezt, és erre is szükségem van!” Ha így gondolkodunk, akkor nagyon törődünk a fizikai testtel, a külső dolgokkal.

De Jézus itt valójában ezt mondja: „Törődj az Istennel való kapcsolatoddal, és soha ne engedd, hogy az anyagi dolgok kössenek le.” Ha a lényegre koncentrálunk, arra az életre, amelyet az Atya akar adni nekünk, akkor megszabadulunk minden aggodalmaskodástól, mert az Atya vigyáz a belső életünkre. Lehetetlen, hogy belső életünk legyen, ha állandóan a külső dolgok miatt aggódunk.

Az aggódás hitetlenség

Amikor a hegyi beszédben Jézus az aggodalmaskodásról tanít, akkor többek között szót ejt a mező liliomairól (Máté 6:28-30). Ha kicsit belegondolunk ebbe, belátjuk, hogy elképzelhetetlen, hogy egy liliom ezt mondaná: „Nem hiszem, hogy jól mutatok ezen a helyen. Nem jó a háttér. Valahol máshol kellene lennem!” Nem, a liliom nem aggódik a helye miatt. De néhányan nyugtalanok és aggódnak e dolgok felől – például afelől, hogy nincs meg az a helyük az életben, amelyet szerintük megérdemelnének.

Jézus a hitetlenséget bűnnek tekinti (János 16:9) és ezt mondja az aggódóknak: „Te kicsiny hitű!” Az aggodalmaskodást nekünk is ugyanígy kell látnunk: ez hitetlenség, és ezért bűn.

Az aggodalmaskodás legjobb ellenszere az, ha betöltjük magunkat a hit szavaival és egyszerűen hiszünk a sok hiterősítő igében. Csak gondolj például a Zsidók 13:5-6-ra vagy a Róma 8:31-32-re! Isten nem hagy cserben és nem hagy el minket, mert Ő velünk van. Ezek az ígéretek Jézus igaz tanítványai számára szólnak, akik nem vesztegetik idejüket nyugtalankodással és aggódó gondolatokkal.

Ezt a cikket először a BCC „Skjulte Skatter” („Elrejtett Kincsek”) c. folyóirata adta ki norvég nyelven 2004 júniusában.
© Copyright Stiftelsen Skjulte Skatters Forlag

Ingyenes e-könyvek letöltése

Krisztussal együtt megfeszíttettem

Ezt a könyvet Pál szavaira alapozták a Galácia 2:20-ban: „Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus…” Itt Elias Aslaksen megmagyarázza, hogy ez mit jelent, és hogyan lehet az olvasónak ugyanez a bizonyságtétele saját életében, mint Pálnak.