Hogyan győzhetek a bűn felett?

A Biblia félreérthetetlenül kimondja, hogy nekünk, keresztényeknek győzelmes életet kell élnünk a bűn elleni harcunkban. Ez a győzelem pedig nem „csak egy hajszálon múlik”: Isten „mindenkor diadalra vezet minket”! (2 Korinthus 2:14, Róma 8:37).

Mégis, habár Istennek tetsző életet akarok élni, sokszor elég ijesztő felismerni a természetemből fakadó reakciókat a mindennapi élet helyzeteiben. Gondolok, mondok és teszek olyan dolgokat, amelyek nem felelnek meg Isten akaratának. Pál ezt nagyon jól leírja a Róma 7:18-19-ben: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, hiszen az akarat megvolna bennem a jóra, de nem tudom véghezvinni azt. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat.” Úgy tűnik, a testemben rejlő bűn túl erős, hogy ellene tudjak állni. Akkor hogyan győzhetek felette?

“Ahogyan én győztem”

Jézus valami egészen elképesztő dolgot mond a Jelenések 3:21 -ben: „Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónomon; mint ahogyan én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónján”. Ezek olyannyira nagyszerű szavak, hogy majdnem felfoghatatlanok! Minden keresztény hiszi, hogy Jézus áldozata által bűnbocsánatot nyerhetünk, és megbékélhetünk Istennel. De itt Jézus azt mondja, hogy én is ugyanúgy győzhetek, ahogyan Ő! Ez pedig azt jelenti, hogy itt jóval többről van szó, mint a bűnbocsánat.

Hogy megértsem, hogyan is győzhetek a bűn felett, Jézusra, az elöljárómra és nagyszerű példaképemre kell tekintenem, hogy megtudjam, Ő hogyan győzött.

“Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied”

Amikor Jézus eljött a világba, így szólt: „Testet alkottál nekem; itt vagyok, hogy teljesítsem akaratodat, Istenem.” (Zsidók 10:5-7) Ugyanígy, amikor hatalmas kihívásokkal kellett szembenéznie élete végén, azt mondta: „… Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.” Lukács 22:42.

„Az én akaratom” egy kifejezés a testünkben lévő bűnre, amit mindnyájan örököltünk. Ez számtalan területet lefed, beleértve a büszkeséget, türelmetlenséget, önzést, igazságtalanságot, ingerlékenységet, lustaságot, hiúságot, panaszkodást, paráznaságot, hitetlenséget, csüggedést, irigységet, kapzsiságot, hálátlanságot stb. Mint minden embernek, Jézusnak is megvolt ez az önakarata, és kísértve volt, de ő kezdettől fogva szilárdan elhatározta, hogy „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied!” Ahhoz, hogy én is győzzek, ahogyan Ő, ugyanezt a döntést kell meghoznom, és szilárdan kitartanom mellette, nem számít, mi történik, vagy hogyan érzek.

Megalázom magam

„Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, aki… mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, mégpedig a keresztfának haláláig.” Filippi 2:5-8. Jézus ott volt a mennyben Istennel, de önszántából emberré lett értünk. Gondolhatod, hogy ez a cselekedet volt az alázat, de az van írva, hogy mint ember alázta meg magát és volt engedelmes.  Erre azért volt szükség, mert mint minden embernek, Jézusnak is volt önakarata, ami nem egyezett az Atya akaratával. A mindennapi helyzetekben, amikor kísértve volt türelmetlenségre, ingerlékenységre, irigységre, csüggedésre stb., az Atya megmutatta neki, hogy reakciói sohasem másoktól vagy a helyzettől függtek, hanem mindig a testében lévő bűnös hajlamból eredtek. Ahhoz, hogy győzhessen, Jézusnak meg kellett alázkodnia. Fel kellett vennie a harcot a bűn ellen, és betartania ígéretét, hogy „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied!”

Jézus indulata az alázat, tehát nekem, mint az Ő tanítványának, ugyanez a hozzáállásom kell legyen.

Imádság hangos kiáltással és könnyek között

„Ő testi élete idején könyörgésekkel és esedezésekkel, hangos kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma van arra, hogy kiszabadítsa őt a halálból. És meghallgattatott istenfélelméért. Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet.” Zsidók 5:7-8. Jézus tényleg olyan ember volt, mint mi. Isten semmilyen kiváltságban nem részesítette, hogy könnyebb legyen számára az út. Ha így történt volna, akkor megváltásunkért való munkájának semmi értelme nem lett volna. Jézus kétségbeesett harcot folytatott a testében lévő bűnök ellen, és segítségre volt szüksége.  „Hangos kiáltásai és könnyei” azért hallgattattak meg, mert őszinték voltak, és abból fakadtak, hogy csak Istent akarta szolgálni.

Isten engedelmességre tanította, erőt és elszántságot adott neki, hogy meg tudja tagadni magát minden egyes alkalommal. Mennyire elkeseredetten akarok én győzni? Mennyire hangosak az én kiáltásaim Istenhez? Mennyire vagyok én kész engedelmeskedni Istennek? Akarok megmentve lenni a bűntől? Ahhoz, hogy úgy győzhessek, ahogyan Ő, mindenben követnem kell Jézust, így abban is, ahogyan segítségért imádkozok Istenhez. Saját helyzeteimben a testemben lévő kívánságok és a kívülről jövő nyomás hatalmas heggyé tornyosulhatnak előttem, és a küzdelmem reménytelennek tűnhet, de nem vagyok egyedül!

Kegyelem, amikor segítségre van szükségünk

Jézus tudja, milyen embernek lenni. „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett.” Zsidók 4:15. Mielőtt elhagyta volna a földet, Jézus megígérte a tanítványoknak, hogy elküldi a Szent Szellemet, a Pártfogót (Segítőt), aki majd igazságra vezeti őket (János 14:16-17,26; János 15:26).

„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” Zsidók 4:16. Akkor van szükségem segítségre, amikor kísértve vagyok, amikor látom és érzem a bűnt a testemben, amikor küzdök azért, hogy tisztán tartsam magamat, és ne vétkezzek. Akkor fogok segítséget kapni, ha úgy imádkozok Istenhez, ahogyan Jézus: alázatosan és hangos kiáltással, elkeseredetten, hogy győzelemre jussak, és meg legyek mentve a haláltól.

A Szent Szellem meg fogja mutatni az utat. Az út pedig mindig: „szenvedni a természeti-testben, ahogyan Jézus!” Ha alázatos vagyok és engedelmeskedni akarok, Ő megadja az erőt és elszántságot, hogy ki tudjak tartani a harcban. Világosságot ad, ami által megértem majd, hogy mennyire undorító a bűn, és milyen nagyszerű a mennyei elhívásom. Isten Igéjével vezet engem, ezt adja számomra útmutatóul, segítségül és fegyverül.

Fegyverként használni az Igét

Isten szava kard (Efézus 6:17; Zsidók 4:12). Ez a teljes igazság, és erős fegyver Sátán és a bűn csalárdságával szemben. Amikor Jézust kísértette az ördög, válasza mindig így kezdődött: „meg van írva…” (Máté 4:1-11). De Jézus nem csak idézett a Bibliából, neki hatalma volt, amikor Isten Igéjét használta, mert aszerint élt. János 1:14 -ben azt olvashatjuk, hogy „az Ige testté lett, és közöttünk lakott.” Jézust úgy jellemezhetjük, mint a megtestesült Igét. Egész élete Isten szavának és akaratának beteljesedése volt.

Amikor a Bibliát olvasom, betöltekezek Isten bölcsességével. Ez a fegyver, amit tőle kaptam. Szavak, melyek a Sátán cselszövései ellen használhatók, ahogyan Jézus tette, szavak, melyek megmutatják, mit tegyek, és melyek vígasztalnak. Pontosan úgy kell tennem, ahogyan olvasom, akkor forgatom a Szellem kardját, ami Isten szava. Teljesen leleplezem a Sátán minden csalását és hazugságát, és győzök minden bűnös testi hajlamom felett. Az Isten szava szerinti élet legyőzhetetlenné tesz engem.

Testben szenvedni, megszabadulni a bűntől

„Mivel tehát Krisztus testben szenvedett, vértezzétek fel magatokat azzal a felismeréssel, hogy aki testileg szenved, az elszakad a bűntől, hogy többé ne emberi vágyak, hanem Isten akarata szerint éljétek le testi életetek hátralevő idejét.” 1 Péter 4:1-2. Ez a szenvedés nem a kereszten való testi szenvedést jelenti. Ezt a szenvedést az okozta, hogy mindennap felvette a keresztjét, amikor nemet mondott saját akaratára és a testében lévő bűnre, még akkor is, ha az szüntelenül ostromolta Őt kívánságaival és megtévesztő csábításával. Jézus akkor írta alá a testében lakó bűnök halálos ítéletét, amikor azt mondta, hogy „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied”. És az ítélet akkor lett végrehajtva, amikor a kívánságok napvilágra kerültek a kísértés idején.

Jézus tanítványaként gyűlölnöm kell a saját életemet, meg kell tagadnom magamat, és fel kell vennem a keresztemet (Lukács 9:23; Lukács 14:26). Ez pedig kerül valamibe: az akaratomba, az életembe. Imádkoznom és sírnom kell, a kívánságaimnak érezniük kell a fájdalmat, hogy milyen megtagadva lenni. A mindennapi kereszten szenvednek és meghalnak. Akkor megszabadulok a bűntől.

Ez az az út, amelyen a Mester járt. Ha követem Őt, ugyanoda fogok jutni, ahová Ő!

„Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónján.” Jelenések 3:21.

1

Mi a bűn?

Tudjuk, hogy mindannyian bűnösök vagyunk, és szükségünk van a bűnből való megváltásra. De mi a bűn fogalma?

Olvass többet
2

Bűnbocsánat

A bűnbocsánat az egyik legnagyobb ajándék. Ez a keresztény élet kezdete, és Jézus munkájának egyik eredménye. Mit foglal magában a bűnbocsánat, hogyan kaphatjuk meg, és mi történik utána?

Olvass többet
3

Mi a lelkiismeret? Mit tegyek a bűntudattal?

Hogyan tudhatom biztosan, hogy mi helyes és mi helytelen? Mit tegyek a bűntudattal?

Olvass többet
4

Mi a különbség aközött, hogy bűn van bennem és, hogy bűnt cselekszem?

János azt írja, hogy bűn mindannyiunkban van, de aki a bűnt cselekszi az nem látta Istent, sem meg nem ismerte Őt. (I.Ján.1,8; 3,6) Mi tehát a különbség a kettő között?

Olvass többet
5

Mi a különbség a kísértés és a bűn között?

Van tulajdonképpen bármi különbség a kísértés és a bűn között?

Olvass többet
6

Hogyan győzhetek a bűn felett?

Isten szava azt mondja, “diadalmaskodjunk” a bűn felett. De hogyan?

Olvass többet