Az egyetlen módja annak, hogy Jézushoz hasonlóvá váljunk

Elhívattunk és kiválaszttattunk a világ alapjainak letétele előtt, hogy „hasonlókká legyünk Fia képéhez”. (Róma 8:29) Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, teljes alázatra van szükség.

Hasonlatosak vagyunk a fazekas kezében lévő agyaghoz. Amennyiben az agyag puha és formálható, úgy a fazekas könnyen készít edényt belőle; de ha kemény és törik, akkor nem tud olyan edényt készíteni, amilyet szeretne. Helyette kénytelen az agyagot újraformálni és egy kisebb edényt készíteni. Így megy ez velünk is. Minél alázatosabbak vagyunk, annál jobban tud dolgozni velünk Isten és annál könnyebben formál minket Képére – dicsőségről dicsőségre. Így képes lesz minket dicsőségének edényévé tenni viszonylag rövid időn belül, ami megszentelt és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas. (2 Timóteus 2:21)

Az egyetlen módja annak, hogy Fia képére formáltassunk!

Azonban minél kevésbé vagyunk alázatosak, annál nehezebb dolgoznia velünk és olyanok leszünk, mint a kemény agyag, ami folyton eltörik Kezeiben. Akkor hosszú idő fog eltelni, mire valamit kiformál belőlünk. Ha teljesen merevek vagyunk, akkor gyalázat edényévé tesz minket dicsőség edénye helyett. Ezért az alázat a legkönnyebb, legrövidebb, valójában az egyetlen út a fejlődés és megszentelődés felé.

Jézus Krisztus, aki a megtestesült tökéletesség, egy példa számunkra úgy az alázatban, mint minden másban. Mindig az Atyát szemlélte és akaratát tette mindenben. Igaz alázatot tanulhatunk tőle. Nekünk is mindenkor meg kell hajolnunk Isten akarata előtt és meg kell aláznunk magunkat hatalmas keze alatt, hogy felmagasztalhasson minket a maga idejében. Minden az Ő hatalmas kezében van, ami ki van nyújtva a megváltásért egész napon át. Mindent, amit küld, azzal a szándékkal teszi, hogy Fia képére formálhasson át minket.

Azonban ezt csak akkor tudja megtenni, ha mi alázatosak vagyunk minden helyzetben, mert Isten kegyelmet ad az alázatosnak, de ellene áll a kevélyeknek. Nem jó dolog nyomorult embernek lenni, ha Ő, az Élő Isten ellenünk áll. Nem jutunk sehová alázat nélkül. Az alázatos ember útja áldással van behintve. A jövőbe tekinthet és mondhatja Dáviddal együtt: „Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben.” Zsolt. 23:6

Ezt a cikket norvég nyelvről fordítottuk és először a BCC Elrejtett kincsek c. lapjában jelent meg 1930 októberében, „Alázat” címmel. Minden jog fenntartva
© Copyright Stiftelsen Skjulte Skatters Forlag