Joe elvesztése

Gyász és veszteség útján megtapasztaltam, hogy Isten nagyon közel volt.

Joe elvesztése

2010 Június 10-e reggelén ugyanúgy virradt, mint bármely átlagos napon. Mit sem tudtunk arról, hogy ez a nap örökre megváltoztatja életünket. Egy közeli kórházból érkező, késő délutáni telefonhívás során olyan hírt közöltek velünk, amit egyetlen szülő sem akar hallani. A mi drága 21 éves Joe fiunk halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett. Nem fogtam fel a férjem szavait, amint finoman elmondta, Joe „elment”. Csak akkor hasított belém annak a felismerése, hogy „elment”, amikor már a kórházban álltam mozdulatlan, élettelen teste mellett.

Megbirkózni a gyásszal és veszteséggel

Elkezdődött a gyász és veszteség feldolgozásának útja a családunkban. Visszatekintve, most már látom, hogyan készítette fel Isten a szívemet Joe halálára, noha ennek egyáltalán nem voltam még akkor tudatában. Persze mégis kimondhatatlanul megrázott, amikor meghalt.

Emlékszem az érzésre, amit a nyers gyász és sokk kavart fel bennem. Mintha tőr döfte volna át a szívemet, olyan mély volt a kín. Képtelen voltam könnyet ejteni, csak keseregni tudtam. Mégis, ebben a helyzetben éreztem, Jézus nagyon közel van. Mintha átkarolna. Úgy hiszem Jézus végig mellettem állt az első néhány éjszakán, mert úgy aludtam gyötrelmem ellenére, mint egy csecsemő. Úgy éreztem, a menny kitárult előttem és angyalok vettek körül. Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ott volt akkor mindannyiunknak. Valósággá váltak ezek a szavak, hogy „… Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve!” Jób 1:21

Őszintén mondhatom, hogy a Joe halála keltette hihetetlen mértékű sokk, gyász és veszteség ellenére ez volt életem legszebb tapasztalata. A menny nagyon közel volt! Közeli ismerőseink szintén mérhetetlenül nagy vigasztalással voltak számunkra azzal, hogy osztoztak gyászunkban és segítettek nekünk. A családunk mind emberek, mind Isten részéről szeretetbe és gondoskodásba lett burkolva.

Isten nem hibázik

Rövid időn belül világossá vált számunkra Joe halálával kapcsolatban, hogy Isten nem követ el hibát. Ő úgy tekintette, Joe készen áll arra, hogy elmenjen. Édesanyjaként sohasem kívántam őt vissza erre a Földre, vagy kérdőjeleztem meg Isten tökéletes vezetését abban, hogy elvette őt. Isten magához szólította őt pontosan a megfelelő időben. Pontosan úgy, ahogyan az ember leszedi az érett gyümölcsöt a fáról, úgy szakította ki Isten erről a Földről Joe fiamat. Ez mély békével töltötte be szívünket és lelkünket.

Joe-t ajándékba kaptuk Istentől. Halála ráébresztett arra, hogy a gyermekeink valójában nem hozzánk tartoznak, hanem Istenhez. Amikor Isten elvette Joe-t, akkor igazából csak azt vette vissza, ami mindig is az Övé volt. Isten kegyesen nekünk ajándékozta őt egy időre, most pedig bizonyos értelemben visszaadhattam őt Istennek, Teremtőjének. Annára emlékeztem vissza a régi időkből. Imádkozott egy gyermekért Istenhez, és Istennek tett ígéretéhez hűen vissza is adta Sámuelt az Úrnak, hogy Éli főpappal együtt szolgáljon a templomban. Kíváncsi vagyok ugyanezt az egyvelegét érezte-e a gyásznak és örömnek, mint amit én éreztem. Fájdalmat a fiam elvesztésének gondolata miatt, de ezzel egyidőben örömet amiatt, hogy örökre biztonságban tudhatom a mennyben!

Joe élete

Joe jól élte rövid életét. Már fiatal, tizenéves korában Istennek adta életét. Mindenki számára jó példa volt, aki csak ismerte őt. Szerette Istent teljes szívből! Egy barátja, aki nagyon jól ismerte őt, ezeket a szavakat írta nekünk Joe halála után: „Áldott legyen az igaznak emléke—Joe. Boldogok, a tiszta szívűek—Joe. Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra—Joe. Boldogok, akik nem járnak istentelenek tanácsában—Joe.” Egy másik kedves barátja úgy jellemezte Joe-t, mint teljes szívű, buzgó, forró, szorgalmas fiatalembert.

Bár a családunk úgy ismerte Joe-t, mint csendes, gyengéd fiút, bátor és elhivatott Kereszténnyé vált. Eszköz lett Isten kezében, aki nem félt megvédeni a hitét és harcolt a tisztaságért a középiskolában vagy ahol éppen volt. Teljes szívű buzgósága szégyent hozott életére, az Istenfélő emberek szívében azonban némi csodálatot és tiszteletet ébresztett.

Joe abból nyert erőt életében, hogy felfegyverezte magát Isten Igéjével. Gyakran lehetett látni őt olyan írásokat olvasni szorgalmasan, amelyek arra ösztönözték, hogy jobb személy legyen. Szakított időt a Biblia olvasására és arra is, hogy imádkozzon mind magáért, mind másokért. Halála után megtaláltuk a Bibliáját nyitva az ágya mellett, valamint egy kis jegyzetet is, amire rengeteg név volt odakörmölve a saját kézírásával. Ez volt az „ima listája”.

Halála után sokszor csodálkozva hallgattuk, hogyan közeledett mások felé, és hogyan érintette meg életüket valamilyen módon. Különösen éles szeme és könyörületes szíve volt a gyermekek, fiatalok és idősek iránt, akik valamilyen fogyatékossággal éltek, vagy törékeny lelkűek voltak, valamint azok iránt is, akikről a többiek talán megfeledkeztek. Felmelegítette szívüket néhány gyengéd szóval és kedves tettel.

Isten gyors és mély munkát tudott végezni Joe életében, mert alázatos szívű volt. A hit szellemével volt betöltve életében! Élete vége felé írta egy barátjának ezt: „Meg kell gyökereznem és beágyazódnom az alázatba. Rettentően gyengék vagyunk emberként; istenfélelemre van szükségünk. Isten annyira jó, hogy hatalmas munkát akar elvégezni bennünk. Bennünk, akik a bűnnek szolgái vagyunk. Teljesen és egészen át fog formálni minket és mindent meg fog adni ahhoz, hogy elérjük a célt. Végül pedig mindannyian ott állunk majd Sion hegyén Jézussal együtt, s mindazokkal a szentekkel, akik harcoltak itt a Földön, az új éneket énekelve. Ennek sikerülnie kell!”

Joe halála után az egyik közeli barátja ezeket a kedves szavakat írta nekünk: „Joe megértette, hogy ő Istennek háza volt: ház, amely Istentől való volt, s amelyet Istennek kellene visszaadni. Joe egyenesen és akaratlagosan ajánlotta magát Istennek oly mértékben, hogy Isten visszavette őt Magához. Követni fogom példáját mindenkor.”

Előre tekinteni

Joe halála sokféle módon megváltoztatott engem és számos hasznos dologra tanított. Meglágyította szívemet mások iránt. Megtanított engem örülni az örülőkkel és sírni a sírókkal. Új szemeket adott nekem arra, hogy lássam, mennyire drága és értékes minden egyes gyermekem és unokám. Távolra látást adott nekem, hogy az örökkévalóságra tekintsek, megtegyek bármit, ami szükséges ahhoz, hogy harcoljak mindegyikükért, és így oda juthassanak, ahol Joe van most. Arra késztet engem, hogy kihasználjak minden lehetőséget arra, hogy tegyem a jót és győzzek a bűn felett, mert az élet nagyon rövid. Megérttette velem, hogy nincs mitől félni, egy gyermek elveszítésétől sem, hiszen Isten mindig mindenben velünk van! Isten foghat valami emberileg mérhetetlen tragédiát és hihetetlenül gyönyörű dologgá változtathatja, ha bízom Benne! Megérttette velem, hogy soha, de soha nincs arra szükségem, hogy megkérdőjelezzek bármit, amit Isten hoz az utamba. Az Ő útjai és gondolatai sokkal magasabbak az enyémeknél. Ő tudja, mi a legjobb nekem! Az Ő útja tökéletes. Joe halála egy kapcsolatot adott nekem az örökkévalósággal és a mennyel, ami nekem azelőtt nem volt meg. Gondolkodom a menny felől. Gondolkodom arról, milyen lesz majd együtt lenni Joeval egy napon, hogyha én is hűséges leszek az életben itt a Földön.

Joe gyertyájának parányi lángja kialudt itt a Földön, de az örök hajlékban mindig ragyogni fog. Megnyugtató számomra, hogyha arra gondolok, Joe most már tagja a bizonyságtevők fellegének, és biztat engem saját hit-harcomban.

Hat évvel Joe halála után elveszítettük 32 éves lányunkat is. Kijelenthetjük, hogy Isten hűséges. Hordozta az egész családunkat egy újabb veszteség és gyász idején is.

You may be interested in some further testimonies from others who have experienced hard situations and found their comfort in God through them:

Ingyenes e-könyvek letöltése

Kegyelem Jézus Krisztusban

„Ha a kegyelemre gondol az ember, akkor leginkább csak a bűnbocsánatra gondol. És mivel mindnyájan vétkeztünk, szükségünk van a kegyelemre.” – Sigurd Bratlie ezekkel a szavakkal kezdi kegyelemről szóló könyvét. Később részletesen leírja, hogy a kegyelem Jézus Krisztusban mennyivel többet jelent, mint a bűnbocsánat. Igazságot és segítséget is jelent. Tanít, hogy ne vétkezzünk, hogy teljesen győzelmes életet éljünk, amely a tökéletességhez vezet.