Elveszítheti-e üdvösségét egy keresztény?

Amikor valaki megtér és keresztény lesz, új felfogást kap. A régi felfogása az volt, hogy saját magának és kívánságainak szolgáljon – az új értelme pedig az, hogy Istennek szolgáljon, és neki tetsszen. Itt kezdődik a megváltás.

Ez az, amiről Pál beszél az Efézus 4,22-24-ben: „Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.” Tehát az óember a régi, az új ember pedig az új gondolkodásmódunk.

Pál hasonlóan írja a Róma 6,6-ban: „Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele.” Nagyon fontos ennek biztos tudatában lenni. A megváltás nem csak azt jelenti, hogy bűnbocsánatot kapunk Jézus kereszthalála által, hanem azt is, hogy óemberünk vele együtt megfeszíttetett. Ez teszi lehetővé számunkra, hogy új életet éljünk (4. vers).

Kereszt – erő az üdvösségre

Pál írja a Filippi 3,17-19-ben: „Legyetek én követőim, atyámfiai, és figyeljetek azokra, akik úgy járnak, miképpen mi néktek példátok vagyunk. Mert sokan járnak másképpen, kik felől sokszor mondtam néktek, most pedig sírva mondom, hogy a Krisztus keresztjének ellenségei. Kiknek végük veszedelem, kiknek Istenük az ő hasuk, és akiknek dicsőségük az ő gyalázatukban van, kik mindig a földiekkel törődnek.” Nem voltak a kereszt ellenségei, amikor bűnbocsánatot kaptak Jézus áldozata által, de ellenségei lettek, amikor meg kellett feszíteniük óemberüket Krisztussal együtt. Talán egyszer megtértek, és új értelmet kaptak, de aztán visszatértek régi felfogásukhoz, és újra megszerették a világot.

A 2 Timóteus 3,5-ben is olvashatunk azokról, akikben megvan az istenfélelem látszata, de megtagadják annak erejét. Az erő a keresztben van, mert a kereszt Isten ereje az üdvösségre (Róma 1,16). Ez az a kereszt, amely megfeszítve tartja óemberünket, így tudunk növekedni és gyarapodni új életünkben – Krisztus erényeiben. De a külső, vallásos magatartásforma, amely csak eltakarja a régi értelmet, de a világot és a kívánságokat szereti, utálatos Isten szemében. Ez az a képmutatás, ami ellen Jézus olyan erősen harcolt.

Elveszíteni az üdvösséget – megalapozottnak lenni az üdvösségben

{youtube=dgippvOJGmg&width=300&float=right&control&text=Megváltás – több mint bűnbocsánat. Philip Derkatch}

Világos, hogy ha valaki visszatér régi gondolkodásmódjához, szereti ezt a világot, és élvezi vágyait, akkor elveszíti üdvösségét. Az ilyen gondolkodásmód nem illik Isten országába. Ha ezt őszintén megbánja, és visszafordul Istenhez, visszanyerheti az üdvösséget, viszont értékes időt veszített, amikor növekedni tudott volna az erényekben. Maradjunk tehát meg szilárdan ebben az új értelemben!
„Azért amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne, meggyökerezvén és továbbépülvén Őbenne, és megerősödvén a hitben, a miképpen arra taníttattatok, bővölködvén abban hálaadással.” Kolossé 2,6-7.