Három kereszt a Golgotán: Mit jelképeznek?

„Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették őt és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.” Lukács 23:33.

Jézus nem véletlenül lett két tolvajjal együtt megfeszítve. Ézsaiás így prófétálta: „Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.” Ézsaiás 53:12.

Az első ember

„A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is!” Lukács 23:39.

Ez a rabló jelképezi a világot, amely anélkül akar megszabadulni, hogy elfogadná az ítéletet: Ha te vagy a Messiás, vedd el az ítéletet, menekíts meg minket és magadat is velünk együtt! Mutasd meg, mit tudsz! Ha keresztény vagy, tegyél a kedvem szerint és teljesítsd a követeléseimet. Ha te vagy a Messiás, akkor menj fel Jeruzsálembe az ünnepségre, és mutasd meg magad az embereknek; vesd le magad a templom ormáról és parancsold meg a köveknek, hogy változzanak kenyérré. Mutasd meg a dicsőségedet és tehetségedet, hogy az emberek valóban lássák és megértsék, a Megváltó közöttünk van. Ez az a fajta Messiás, aki után a világ sóvárog, és vágyukat egy napon majd betölti az Antikrisztus.

Krisztus küldetése azonban nem az volt, hogy hagyja a világot megmenekülni az ítélettől, vagy hogy jeleket és csodákat tegyen a fenevad jelenlétében és elnyerje annak tetszését. Azért jött, hogy megfeszítse és halálba vigye a világot, hogy mindenki, aki Ővele meghal, élhessen.

A tolvaj a kereszten lógott. Gyalázhatott, amit csak akart, de halálra lett ítélve, és a kereszt szögei szilárdan tartották prédájukat. Ugyanígy a világ is meg van feszítve, mert úgy tartjuk, hogy ha egy meg lett feszítve mindenkiért, akkor mindannyian meg lettünk feszítve; és ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt. A Szellem bizonyságot tesz az eljövendő ítéletről, mivel e világ fejedelme megítéltetett. Ezek a bizonyságok a szögek, amelyeket egy istentelen ember sohasem tud kitépni a szívéből. A világ próbálhatja – ahogyan a tolvaj is – megmenteni az életét, de nem fog sikerrel járni; el fogja veszíteni azt.

A második ember

„De a másik megrótta, ezt mondva neki: Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el.” Lukács 23:40–41.

Az első tolvaj ítélet nélkül akart megmenekülni. A második tolvaj azonban hajlandó volt szenvedni gaztetteiért, amiket a test szerint cselekedett, hogy így megszabadulhasson tőlük az örökkévalóságban. Bűneinek terhét Jézusra vetette, aki az egész világ bűneit hordozta, és ígéretet kapott arra, hogy együtt lesz Jézussal a paradicsomban.

Az első tolvajban bűn volt, és annak terhe is rajta nyugodott, ugyanígy a második tolvaj esetében is. Utóbbi azonban megszabadult a bűn terhétől beismerés és ítélet által. Nem volt több ítélet ellene; megtisztíttatott attól, amit elítélt önmagában. Azonban nem szabadult meg a benne lakó bűntől. Ő jelképezi azokat az embereket, akik meg lettek tisztítva bűneiktől, de semmi többre nem vágynak.

A harmadik ember

Ő nem volt más, mint maga Jézus. Az első tolvaj kigúnyolta Őt, de nem válaszolt neki; a másik tolvaj válaszolt helyette. Isten ma is ment meg tolvajokat, akik megválaszolják a világ minden kérdését Jézussal kapcsolatban, megcáfolják érveiket és elfordulnak gúnyolódásuktól. Jézus viszont nem válaszol nekik egyetlen szóval sem. Válaszol viszont a második tolvajnak egy esküvel: „Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.” Lukács 23:43

Jézus nem csupán a fára vitte fel bűneinket a testében, hanem testében hordozta a bűnt; bűnné lett értünk. Isten kárhozatra ítélte a bűnt Jézus testében (Róma 8:3). Amikor befejeződött ez a munka, kilehelte a lelkét. A törvény számára lehetetlen volt elítélni a testben lévő bűnt, mert minden bűn, amelyet az ember elkövet, kívül van a testen. Isten azonban megtette azt, ami a törvény számára lehetetlen volt: kárhoztatta a bűnt Krisztus testében. Ezért mindenkinek, aki meg akar szabadulni a benne lévő bűntől, fel kell vennie naponta a keresztjét. A tolvaj meg lett szabadítva vétkeitől, de nem lett isteni természet részese. Jézusnak nem volt angyali természete; Ábrahám leszármazottja volt (Zsidók 2:14–18). Ez azért volt, hogy el tudja pusztítani a bűnt a testben, és helyette elültesse az istenség egész teljességét, amely most benne lakozik testileg.

Ezért nincs már semmi kárhoztatásunk a természetünkben lakó bűnök ítéletében, mivel az a testen belül történik. Azonban Péter így ír erről a megváltásról: „És ha az igaz is alig menekül meg…” 1 Péter 4:18. A testnek van növekedése, megváltása és ítélete. Mindenki aszerint lesz megjutalmazva, hogy mit tett a testével.

Isten mindent duplán tesz. Külső megváltást kínál Jézus Krisztus által. Ugyanazon a személyen keresztül kínál külső és belső megváltást. Azonban Krisztus keresztjének ellenségei ellene vannak a belső megváltásnak, s ahogyan a tolvaj is, megelégszenek a bűnbocsánattal.

Ez nem így van Krisztus menyasszonyával. Ő részese akar lenni Jézus szentségének, és számolt ennek költségével. A menyasszony Krisztus testéből való test és csontjából való csont. Nem csupán az örömben akar osztozni Vőlegényével, hanem a szenvedésben és a halálban is – nem csak a törvény átkától akar megszabadulni, hanem a testben lévő ádámi természettől is.