Használd ki az idődet most és az örökkévalóságra nézve

„Dávid királynak pedig úgy első, mint utolsó dolgai, ímé, megírattak a Sámuel próféta könyvében… Az ő egész országlásával, hatalmasságával és mind azzal, a mi az ő idejében történt vele, Izráellel és a föld minden országaival.” 1. Krónika 29,29-30.

Dávid is és Izrael is különféle időkön ment keresztül, és mi is különféle időkön megyünk keresztül életünk során, és a közösség is. Ha megvizsgáljuk ezeket az elmúlt időket, sok dolgot találunk; ott van életünk elrejtve.

Dávid egy ideig pásztor volt, egy ideig Saul királyi udvarában lakott, egy ideig számkivetett volt; egy ideig Júda királya, aztán egész Izrael királya volt, majd menekülnie kellett a fia elől stb.

Ezeket az időket össze lehet hasonlítani a föld rétegeivel. Ezek a rétegek a különféle időperiódusoknak felelnek meg, amikből a régészek meg tudják állapítani, hogy annak idején milyen volt a kultúra. Az ásatás során feltárt dolgok képet adnak az emberek életmódjáról és fejlődéséről sok száz évre visszamenőleg.

Az egyik időszak megalapozza a következő időszakot. Ha Dávid nem lett volna pásztorként hűséges, soha nem tudta volna Góliátot legyőzni, és nem kapott volna helyet Saul asztalánál. Ha nem lett volna hűséges a száműzetésben, nem lehetett volna Izrael királya. Ha nem lett volna hűséges királyként, a trónja nem lehetett volna mindörökké megerősítve.

Izrael is különféle időket élt át Dávid királysága és uralma alatt. Volt háború, lázadás, éhínség, pestis, és voltak békés idők is. Ami Izraelt érintette, Dávidot is érintette. Ezeket az időket megvizsgálva feltárhatjuk Dávid bölcsességét, hatalmas cselekedeteit és hibáit. Semmi sem veszett el, minden ott rejtőzik ezekben a rétegekben – ezekben az időkben.

„Rétegek” a saját életünkben

Isten különféle időkön vezet keresztül minket is életünk során. Megtapasztalunk bőséges időket, áldott időket és megbecsülést. Részünk van csapásokban, átkozódásokban, gyalázatban; olyan időkben, amikor félreértenek minket, irigykednek és féltékenykednek ránk vagy rágalmaznak minket. Szintén van gyermekkorunk, fiatalkorunk, felnőttkorunk és öregkorunk.

Ezeknek az időknek megvannak a maguk nehézségei és kísértései; lehetőségekkel és feladatokkal járnak együtt. Győzelmet kell nyernünk és meg kell ragadnunk a lehetőségeket az adott idő alatt, amelyeket nem lehet megnyerni és megragadni egy másik időszakban. Egyetlen megtett vagy meg nem tett cselekedet sem vész el; megmaradnak ezekben a rétegekben. Csak kevesen vannak tisztában ezzel, és csak akkor értik meg ezt, amikor elmúlik az idő. Akkor felébrednek, és felismerik, hogy mit kellett volna megtenniük és mit nem, de akkor már túl késő, és a föld rétegei ellenük fognak tanúskodni.

A közösség is különböző időkön megy keresztül – ébredési és száraz időkön, békés és zűrzavaros időkön, néha tiszteletben, néha gyalázatban. Ezek a rétegek minket is magukba foglalnak. Amikor ezek az időszakok bekövetkeznek a közösség életében, akkor az a kérdés, hogy mi megértjük-e ezt az időt, és így aranyrögök leszünk a közösség rétegeiben, vagy pedig rozsdás vasdarabok.

Az emberek általában jobban szeretik az egyik időt a másiknál. Inkább csak ébredési és békeidőszakot szeretnének, mint küzdelmet és szárazságot. Azonban ezeket a vágyakat nem a bölcsesség szüli, mert mindezeknek az időknek be kell következniük mind a mi és mind a közösség életében, hogy megpróbáltak és kiképzettek legyünk, és így Jézussal együtt ülhessünk az Ő trónján. De ahogyan Jézus sokak elestére és sokak feltámadására lett, így ezek az időszakok is megmutatják az emberek indulatát, és vagy bukásukra, vagy feltámadásukra lesznek.

Az emberek többsége nem akarja, hogy bárki leásson ezekben a rétegekben; gyűlölik ezeket a „régészeket”. Azonban ezt nem tudjuk megakadályozni; ezt el kell fogadnunk. Az emberek nem tudnak mindent megtalálni, de Isten egy nap mindent előás majd, amely rejtve van ezekben a rétegekben – ezekben az időkben. Ezért ébernek kell lennünk és imádkoznunk, hogy feddhetetlenek maradjunk ezekben az időkben, és szeplő és folt nélkülinek találtassunk, miután mindenek felett győztünk (Efézus 6,13; 1.Péter 1,6-7).

„Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben.” 2. Péter 3,14.

Ez egy korábbi cikk szerkesztett változata, amelyet először 1940 márciusában jelentetett meg norvégul a  „Skjulte Skatter” (Elrejtett Kincsek), a BCC folyóirata.
© Copyright Stiftelsen Skjulte Skatters Forlag