Ima és könyörgés – hálaadással

„Az imádkozásban és a hálaadásban legyetek kitartóak és éberek!” Kol. 4:2.

Ima, amely hithez vezet

Imádkozni áldott dolog. Jó Isten szívéhez húzódni. Az imában való közösség Istennel kiszélesíti a látókörünket és növeli szeretetünket és részvétünket. Kapunk valamit magából Istenből – az Ő természetét és gondolatait az emberek fiaival kapcsolatban. Minél többet imádkozunk, annál többet akarunk imádkozni; és minél többet imádkozunk, annál többet kapunk. Az igaz imádók szellemben és igazságban imádják Istent.

Arra vagyunk buzdítva, hogy éberek legyünk az imádkozásban és hálaadásban. Ha így teszünk, a hit megragadja azt, amiért imádkozunk, és hálaadás jön, mivel tudjuk, hogy máris megkaptuk, amiért imádkoztunk. Ha éberen imádkozunk, az áldott gyümölcsöt terem. Megtanuljuk azért szeretni a lelkeket, mert az Atya, akinek keblén nyugszunk az imában, szereti őket.

Jézus így imádkozott: „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt.” János 17:24.

Isten lelkeket ad nekünk, hogy gondoskodjunk róluk

Nekünk is ez lesz az indulatunk, amikor Isten az Ő kegyelme által lelkeket ad nekünk, hogy gondoskodjunk róluk. Arra vágyunk és azért imádkozunk, hogy ők is ott legyenek, ahol mi, és hogy megőriztessenek a Szellem közösségében velünk együtt. Amikor imádkozunk, a Szellem kimondhatatlan fohászkodásai eszünkbe fogják juttatni ezeket a lelkeket Isten jelenlétében, és azért imádkozunk, hogy részt kaphassanak ugyanabban a dicsőségben, amelyet az Atya számunkra kijelentetett szeretett Fia, Jézus Krisztus által.

Előre, előre, mindig csak előre az élet útján – ez az imádkozó lélek legmélyebb vágya. Előre, előre azokkal a lelkekkel, akiket Isten ránk bízott – messze Egyiptomtól és a fogságtól egyenesen az Atya szívébe. Isten hallja ezeket az imákat, és a Szellem, amely az Atyától van, láthatatlan kötelékeivel vonzza ezeket a lelkeket, akikért imádkozunk – először a Fiúhoz, aztán pedig a Fiúban az Atyához.

Győzelem az imában

Ha bármiért imádkozunk Isten akarata szerint, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amiért imádkoztunk. Tudjuk, hogy Isten akarata a mi megszentelődésünk; és ezért tudjuk, hogy már megkaptuk, amiért imádkoztunk.

Imádkozzunk Istenhez a legkisebb részletekkel kapcsolatban is – a Szellemben! Ő hallani fogja imáinkat, és meg fogja növelni hitünket, hogy hálát adjunk az imában. Ez az ima és a megválaszolt ima – győzelem az imában. Ez a győzelem oly gazdaggá és értékessé teszi életünket! Növeli érdeklődésünket Isten országának munkájában, és szaporítja munkánk és életünk gyümölcseit.

Ezt a cikket először a BCC „Skjulte Skatter” („Elrejtett Kincsek”) c. folyóirata adta ki norvég nyelven „Imádkozás hálaadással”címen 1920 júliusában.
© Copyright Stiftelsen Skjulte Skatters Forlag