Vesztegzáras bakancslistám

A COVID-19 világjárvány sok kihívással állít minket szembe a világ minden táján és korlátoz minket sok mindenben. Mégis olyan különleges lehetőségeket hoz, amilyenek nem mindig vannak. Ki akarom használni ezt az időt, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki belőle. Itt a bakancslistám erre a kihívásokkal teli időre:

1.     Hinni Istenben ma és minden nap

A példabeszédek 3. részének 5. és 6. versében ez áll: „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” Ebben az időben, amikor minden olyan könnyen változik és sok minden bizonytalan, választhatom azt, hogy Istenben bízom, mert ő gondot visel rólam, szeret engem és mindent azért hoz az utamba, hogy javamra legyen – a próbákat is. A saját értelmemmel nem tudom felfogni, hogy a próbák miként vannak javamra, de tudok imádkozni Istenhez, hogy mutassa meg nekem, mit nyerhetek az egyes helyzetekből.

Ha alázatosan segítséget kérek tőle a mindennapi helyzetekben, akkor Ő vezet engem lépésről lépésre. Hozhatok olyan döntést, hogy hiszem ezt és ebbe kapaszkodok, bármi történjék. Vezetésében való bizalmam erőt és kitartást ad nekem ahhoz, hogy keresztülmehessek a próbákon, és elmélyíti a kapcsolatomat Mennyei Atyámmal.

2.     Megszabadulni az ingerlékenységtől

A világ nagy részén vesztegzárban élnek az emberek, a szokásosnál sokkal több időt töltve otthon. Hogyha másokkal élünk, akár a családdal, akár lakótársakkal, akkor a hosszabban együtt töltött idő feszültséghez, ingerültséghez vezethet nézeteltérések és a dolgokról való ellentétes gondolkodásmód miatt.

Viszont ez különleges alkalmakra is lehetőséget ad. Eltölthetem a napomat azzal, hogy füstölgök magamban mindenen, ami bánt, és talán indulatosan hangoztathatom csalódottságomat. Vagy pedig, felismerhetem, hogy igazából egyetlen dolog felett van teljes irányításom, mégpedig a testemben lakó bűn felett. Le kell győznöm az ingerlékenységet, imádkozni, hogy szerethessem a többieket. Imádkozni, hogy bölcsességet kapjak arra, hogy úgy tudjam másokkal megbeszélni a nézeteltéréseinket, hogy az építően hasson a kapcsolatunkra.

3.     Imádkozni az országom vezetőiért

Az egyes országok kormányai különféleképpen közelítették meg a COVID-19 helyzetet. A vezetők hirtelen olyan helyzetben találták magukat, hogy követlenül felelőssé váltak egész nemzetek egészségéért és jólétéért. Megszámlálhatatlanul sok időt töltöttek megbeszélésekkel és rendeletek meghozatalával, hogy megvédjék országaikat. Sok ismeretlen dologgal kell szembenézniük a világjárvánnyal való küzdelem során, és tanácsadóik legjobb tudására kell hagyatkozniuk. Akár egyetértek döntéseikkel, akár nem, van egy rendkívül fontos dolog, amit megtehetek. Az 1. Timótheus 2. részének 1. és 2. versében van írva, hogy imádkozzunk a vezetőinkért.

Még akkor is elvégezhetem ezt a fontos munkát, hogyha folyton otthon vagyok. Imádkozhatok, hogy Isten bölcsességet adjon a vezetőknek ahhoz, hogy megértsék, hogy alázatosan és határozottan kell olyan döntéseket hozniuk, amelyek az emberek legjobb javára válnak az országaikban.

4.     Gyakorolni az alázatosságot

Tegnap este sétálni mentem és belém nyilallt a felismerés, mennyire békések és elhagyatottak voltak az utcák. Sokat gondoltam a világháborúkra, mikor az ellenség nagyon is látható volt, például az égből hulló bombák. COVID-19 inkább csendes ellenség. Kanadában, ahol élek, még nem tetőzött a járvány és nehéz elhinni, hogy tényleg veszélyes a helyzet. Amikor azonban elolvasom a híreket és meghallgatom a kormány közleményeit, megtudhatom, milyen hatása van a vírusnak az emberekre más országokban. Amikor a kormány olyan iránymutatásokat ad, mint például „maradjon otthon, amennyiben lehetséges,” akkor folytathatom az életemet önző módon úgy, ahogy akarom, vagy alázatosan bízhatok a tanácsban, ami az érdekeimet képviseli. Ha alázatos vagyok, és aszerint cselekszem, ahogyan azt javasolták, azzal segítem a körülöttem levőket, még akkor is, ha nem teljesen értem meg a döntéseim hatásait.

5.     Legjobban kihasználni az időmet

Sokkal több szabadidővel rendelkezem, így választhatok, hogyan töltöm el. A zsoltárok 139. részének 16. verse azt mondja, Isten elkészítette számunkra a munkát már a világ alapjainak letétele előtt. A kérdés az, megtalálom-e ezeket a munkákat, különösen ebben a különleges időben. A vesztegzárban eltöltött idő lehetőségeket kínál arra, hogy kitaláljuk, hogyan lehessünk mások áldására. Talán nem látogathatom meg a családomat vagy a barátaimat, de hogyan áldhatom őket más módon? Talán az idős szomszédomnak szüksége van ellátmányra, én pedig elmehetek beszerezni. Az otthon tartózkodás nem jelenti azt, hogy nem beszélgethetek valakivel videohíváson keresztül, vagy nem írhatok neki üzenetet, vagy tehetek érte valami különlegeset.

Óriási nagy lehetőséget ad arra is, hogy Istent keressem. Olvashatom a Bibliát, más írásokat és másokért vagy magamért való imádsággal is eltölthetem az időt. Hogyha közeledek Istenhez ebben az időben, a hitemet megerősíti és felkészülök az elkövetkezendőkre.

A COVID-19 világjárvány nem tart örökké (bár ezt néha nehéz elhinni). Sok a megválaszolatlan kérdés és igazából még senki nem tudja a választ ezekre. Van egy kérdés azonban, ami felett teljes uralmam van – hogyan használtam az időmet? Hogyha erről gondolkodom minden nap, akkor ennek az időszaknak a végén mondhatom majd, hogy igazán jól kihasználtam minden egyes lehetőséget!