Örülni az örülőkkel

Ha szívvel, lélekkel Isten akaratát akarom tenni, és valósággá teszem az Ő igéjét az életemben, akkor az nem lehetséges, hogy ne örüljek együtt az örvendezőkkel. De hogyan tudnám ezt megtenni, amikor azt érzem, hogy ez szöges ellentétben áll az érzéseimmel? Ha egyáltalán nem az lenne a természetes reakcióm?

A Biblia a mi útmutatónk, amely megmutatja, hogy hogyan éljük az életünket. Az igét Isten hűséges szolgái, prófétái és apostolai írták le, akik hallották az Ő hangját. Az ő hitük miatt lehetséges ma – sok ezer évvel később – hogy tanítva lehetünk arra Isten szava által, hogy hogyan éljünk.

A Róma 12:15-ben például az van írva, hogy „örüljetek az örülőkkel”. Ez az útmutatás világos és könnyen megérthető azok számára, akik már hosszú ideje teszik Isten akaratát. De mi van akkor, amikor a mindennapokban hirtelen azon kapom magam, hogy örülni nem is olyan könnyű és egyértelmű, mint amilyennek hangzik.

A kísértés

Néha egy kemény ellenállást érzek magamban, amikor tudom, hogy most örülnöm kéne.

Talán olyankor, amikor egy barátomnak jó szerencséje van, ami nekem is volt korábban, de úgy érzem, hogy többé nem lesz már soha. Talán, amikor azt érzem, hogy más kapja meg helyettem azt az elismerést, ami nekem járt volna. Vagy hirtelen túlszárnyal egy ember a sikerével, amire én őszintén vágytam.

Sok dolgot jelenthet örülni az örülőkkel. Rájöttem, hogy kísértve vagyok az irigységgel, keserűséggel, dühvel, stb. Úgy érzem, hogy ez nem fair, sőt azt, hogy ez igazságtalan velem szemben. Amit a legjobban szeretnék, odamenni valakihez, és kiönteni a szívem a csalódásomról. Hogyan örülhetnék most? Amikor tényleg egyáltalán nem így érzek.

A harc

Először is, ez teljesen normális, hogy kísértve vagy. Érezni azt, hogy feljön a féltékenység és hálátlanság. De az, hogy kísértve vagyunk, nem egyenlő azzal, hogy egyet is értünk ezekkel az érzésekkel! Féltékenység, hálátlanság, panaszkodás, stb., ezt mind le lehet küzdeni.

„Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.” (1 Korintus 10:13)

De az, hogy kísértve vagyunk, nem egyenlő azzal, hogy egyet is értünk ezekkel az érzésekkel!

Ha függetlenül az érzéseimtől arra vágyom, hogy a jót cselekedjem, be kell ismerjem azt, hogy mivel vagyok kísértve, és „bizalommal járulnom a kegyelem királyi székéhez” – ahogyan intve vagyunk a Zsidók 4:16-ban.

Így kiálthatok Istenhez: „Uram, segíts nekem győzni a kísértésben és adj erőt, hogy meg tudjak vele küzdeni! Úgy akarok tenni, ahogyan az igédben parancsoltad – örülni az örülőkkel! A segítségedre van szükségem, hogy sikerüljön.” És akkor bátran mondhatod, hogy „távozz tőlem Sátán”, hisz meg van írva, hogy „örülj az örülőkkel”. Az ördög azonnal elmenekül, amikor találkozik Isten igéjével.

Az eredmény

Az érzéseim nem változnak meg egyik napról a másikra, csak munka által lehetséges. Nem engedek a kísértésnek, és annak, hogy felnövekedjen bennem a keserűség és önsajnálat. Örülni a helyzetekben. Még ha nem is érzek így, akkor is gratulálni a barátomnak pár kedves szóval és osztozni az örömében. Ennek egyre jobban és jobban kell mennie. Isten értem van, megerősít engem, és nem számít, hogy milyen nehéz, minden kísértésből sikersztori lesz.

Ez egy fejlődés. Amikor gyakoroljuk magunkat a jóságban, szeretetben, hálaadásban, azt vesszük észre, hogy nekünk is részünk lesz benne.

Ez egy fejlődés. Amikor gyakoroljuk magunkat a jóságban, szeretetben, hálaadásban, azt vesszük észre, hogy nekünk is részünk lesz benne. Amikor lépésről lépésre legyőzöm az irigységet – amivel kísértve vagyok – szeretet lép a helyébe. Minden alkalommal, amikor legyőzöm a hálátlanságot, szeretet és öröm tölti be annak helyét. És ez sosem áll meg. Az, hogy a gondolataim a szellem gyümölcseivel vannak telve – ahogyan Pál nevezte a Galata 5-ben – sokkal vonzóbb, mint hagyni, hogy például keserűség lakozzon bennem, és megfertőzze lelkem. Akkor szabad vagyok és boldog. Nem vagyok megkötözve az érzéseimmel, és tiszta szívből tudok együtt örülni az örülőkkel. Egy olyan szívből, ami telve van örömmel.