“Tulajdonképpen az egész életem egy válasz az imára”

“Tulajdonképpen az egész életem egy válasz az imára.”

Piotr ezzel a mondattal kezdi az interjút. Viszonylag magas férfi, de lágy hanggal, figyelmesen beszél. Azért kerestük meg Piotr-t, hogy megtudjuk, milyen hatással volt az ima egyik fiára, aki beteg. Ezért erre a válaszra nem igazán számítottunk.

Piotr folytatja: „Olyan családba születtem, ahol csak édesanyám volt hívő. Apám alkoholista volt, és nem is láttuk sokat. Sok éven keresztül édesanyám erőteljesen imádkozott Istenhez, hogy mentse meg a családját.”

„Egy kicsi farmon éltünk Lengyelországban, és a házunk mellett volt egy pajta. Apám miatt édesanyám nem imádkozhatott otthon, ezért a pajtába járt imádkozni. De olyan erőteljesen imádkozott, hogy mi, gyerekek hallottuk őt a házból és amikor odakint játszottunk. Azért imádkozott, hogy megismerjük Istent és az Ő erejét, és hogy elkerüljük a gonoszt. Hallottuk az imáit, és ez szikrát gyújtott bennünk, így mi is elkezdtük keresni Istent.”

Néhány év múlva Piotr apja is megtért. „Ekkor Anya és Apa együtt imádkoztak a házban, a földszinti konyhában. Az én szobám pont a konyha felett volt, és minden este hallottam az imáikat. A szüleim megértették; Isten adta a vágyat, hogy megvédjék a gyermekeiket. Édesanyám különösen az ima asszonya volt, és imái erős hatással voltak rám.”

Imádkozni azért, hogy megőriztessünk tizenévesen

Amikor Piotr körülbelül 16 éves volt, erős vágy ébredt benne, hogy részt kapjon a bűn feletti győzelemben; egy életben, amelyről hallott és amit megtapasztalt néhány testvérben, akik Norvégiából jöttek látogatóba.

Abban az időben Piotr egy pünkösdi gyülekezet tagja volt, de egyre inkább észrevette a különbséget a norvég testvérek és a többi igehirdető között. „Ezekben a testvérekben olyan szellem volt, amely bizonyságot tett az életükről. Ez vonzott engem, és ugyanebből részt szerettem volna kapni én is.”

Piotr ezzel a vággyal kereste Istent segítségért. „Természet szerint nagyon ingerlékeny voltam, egy türelmetlen és goromba fiú. Ha felzaklattak, kiabáltam a szüleimmel. Emiatt nagy ínségbe kerültem, ezért elhagyatott helyeket kerestem, ahol senki sem látott vagy hallott, és erőteljesen imádkoztam Istenhez. Azért imádkoztam, hogy Isten könyörüljön rajtam, és hogy az életem megváltozhasson.”

Néhány évvel később Piotr két évig a hadseregben szolgált, „teljesen egyedül volt”, és harcolnia kellett, hogy meg tudja őrizni magát tisztán. „Abban az időben sok tisztátalan dolog jött Lengyelországba a tévében és az újságokban. A kollégáim között is nagy volt az istentelenség. Borzasztóan fontos volt egy fiatalember számára, hogy megőriztessen. Megvolt a titkos helyem, egy raktárhelyiség, ahol térdre borulhattam, imádkozhattam Istenhez és betöltekezhettem az Ő szavával.”

„Tulajdonképpen az ima mentett és őrzött meg. Nem csak az én imáim, hanem sokan mások is imádkoztak értem. Még ma is biztos vagyok benne, hogy mások állhatatos imái teszik lehetővé, hogy győzelmet kapjak a bűn felett és részt kaphassak a megszentelődésből.”

A családjáért mondott imák ereje

Az ima által Piotr élete megőriztetett attól, hogy belekeveredjen a bűnbe és pusztításba, épp ahogyan édesanyja imádkozott évekkel ezelőtt. Később, amikor Piotr saját családot alapított, szintén megtapasztalta az ima erejét, különösen legfiatalabb fiával kapcsolatban, aki egy olyan betegségben szenved, amely akadályozza a megfelelő véralvadást.

„Egyszer meg kellett műteni a fiamat. A műtét után tüdőgyulladást kapott, és magas láza volt. Én és a feleségem a kórházban maradtunk, de én nagyon kimerültem és megbetegedtem, és haza kellett mennem. A feleségem is rosszul volt, de ő ott maradt a fiunkkal. Otthon szintén voltak gyerekeink, akiknek szükségük volt ránk. Éjjel a feleségem felhívott és mondta, hogy a fiunknak valószínűleg még két hétig a kórházban kell feküdnie. Én otthon feküdtem 40 fokos lázzal, és nem tudtam segíteni.”

„Azon az éjszakán beszéltem két hűséges testvérrel és megkértem őket, hogy imádkozzanak a kisfiamért is. Következő nap első dolgom volt, hogy felhívjam a feleségemet és megkérdezzem, mennyi ideig kell a fiunknak a kórházban maradnia. A feleségem azt válaszolta, hogy a fiunk teljesen egészséges; előző éjjel körülbelül éjfélkor észrevették, hogy teljesen felépült. Minden rendben volt; nekem csak haza kellett hoznom őket.”

Piotr megtapasztalta, hogy Istenhez fordulni létfontosságú mentőkötél. Így segítséghez, erőhöz, vigaszhoz juthatunk; olyan megoldásokhoz és csodákhoz, amelyeket magunktól nem tudunk elérni. Egyszer Piotr azt olvasta az újságban, hogy a kormány többé nem fogja támogatni fia betegségének gyógyszereit.

„Éreztem, hogy támad az aggodalom és a szorongás. Ezek a gyógyszerek nagyon drágák, de nélkülük a betegség nagy fájdalommal és szenvedéssel jár. Az egyetlen dolog, amit tenni tudtam, hogy imádkoztam Istenhez. Segítséget kértem a harchoz, és kértem Istent, hogy avatkozzon közbe. Isten a Zsidók 12:28-at küldte: „Ezért tehát mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk, legyünk hálásak, és azzal szolgáljunk Istennek tetsző módon: tisztelettel és félelemmel.” Ekkor az aggódó gondolatoknak vissza kellett vonulniuk. Később kiderült, hogy a kormány visszavonta a tervet, és továbbra is fizet a gyógyszerekért.”

A másokért mondott ima felelőssége

„Amikor látom, hogy mitől őriztettem meg, és a csodálatos életet, amire juthatok, ez rendkívüli vágyat ébreszt bennem, hogy ezt mások is megtapasztalhassák.”

„Tudom, hogy ha a természetem és hajlamaim szerint éltem volna a feleségemmel és gyermekeimmel, minden katasztrófába torkollott volna. De nem úgy tekintek erre, mint valami, amit én tettem. Amikor beszélgetek az emberekkel a közösségben, gyakran hallom, hogy imádkoznak értem. A közösségben egy „ima-ernyő” alatt vagyunk. Lehet, hogy egy-egy embernek nincs látható szolgálata, de időnként halljuk, hogy imádkoznak értünk, és így egy biztonságos helyen vagyunk.”

„Ez vágyat ébreszt bennem, hogy én is imádkozzak Istenhez és feláldozzak mindent, hogy részt vehessek Isten munkájában mások segítésében. Hiszem, úgy igazságos, ha nem élünk önző életet, amikor csak saját magunkkal vagyunk elfoglalva, és a többieket hagyjuk úgy tenni, ahogy akarnak vagy ahogy tudnak. Ha jól megy azokkal az emberekkel, akikért imádkozom, akkor számomra extra öröm, hogy részt vehettem az ő segítésükben.”

„Az ima az egyik főoszlop az életemben”

„Írva van, hogy „nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” Jakab 5:16. Ahhoz, hogy az imáim erősek és hatásosak legyenek, nekem is igaz életet kell élnem. Isten akarata számunkra a megszentelődésünk. Ha az Ő akarata szerint imádkozunk, tudjuk, hogy meghallgat minket. Ez nem jelenti azt, hogy meghallgat minket, ha sok pénzért, szuper kocsikért és szép házért imádkozunk. De ha azért imádkozom, mert látom saját ínségemet, akkor Ő a segítségemre siet az Ő erejével és kijelentésével.”

„Az ima az egyik főoszlop az életemben. Az, hogy járulhatunk a kegyelem királyi trónjához, és segítséget kaphatunk – ez egy felbecsülhetetlen kiváltság. Isten teremtett engem, ismeri a határaimat, és segíteni akar nekem. Világosságával jön a helyzetekbe, amiken keresztülmegyek; adja Igéjét, és hirtelen minden világos lesz. Ez mély hálát és biztonságot ébreszt bennem, mivel tudom, hogy Ő sohasem hagy el engem. Ki máshoz fordulhatnék ínségemben?”