Reményteljesen emelhetjük fel fejünket a jövőre tekintve

Mindegy, hogy életünk melyik szakaszában vagyunk éppen, hol vagyunk, mennyire vagyunk gazdagok, hány évesek vagyunk, milyen az egészségi és társadalmi állapotunk. Egy bizonyos ellenséggel legtöbbünk szembe kell nézzen élete során – ez pedig a jövőtől való félelem. Ki ne akarna teljesen végezni ezzel az ellenséggel és megnyugodni ettől? Én személyesen vágyom erre és tudom, hogy ha közeledek Istenhez az elrejtettségben, akkor Ő egyre inkább ennek a békének teljességét adja nekem, mint szilárd sziklát a lábaim alá.

A jelenlegi helyzet

A munkám miatt évekkel ezelőtt Ázsiába költöztem. Ennek az évnek elején, a most már jól ismert koronavírus világjárvány kezdetét vette a világnak ezen a részén. A szigorú rendszabályozás és a város lezárása szerencsére viszonylag kevés számú megbetegedést eredményezett. Viszont nagyon bizarr időszak volt ez. A sűrűn lakott, zajos és nyüzsgő város majdnem teljesen elhallgatott. Az utcák üresek voltak. Vakrémület, félelem és frusztráció uralkodott.

Kicsivel több, mint két hónap telt el azóta, és már világos, hogy a vírus eljutott földön és vízen át a világnak majdnem minden országába. Amikor ezt a cikket írtam, kétmilliónál is több ember fertőződött már meg, és több, mint százezren haltak meg. A határokat lezárták, az emberek önkéntes vesztegzárban és az egész világ bizonytalanságban, félelemben és szomorúságban él.

A közösségi oldalakon és a hírekben az emberek azt találgatják, vajon ez a világ végének a jele-e. Talán ez az emberekben lévő félelem oka, hogy a vég közeleg. Akármennyire is tűnik rémisztőnek a jelenlegi helyzet, Jézus azt mondja, nem kell megrémülnünk ezektől a látszólag szörnyű eseményektől, melyek végigsöpörnek világunkon. (Máté 24:6-8) Sőt, azt mondja Lukács 21:28-ban, hogy „egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”

Ami miatt felemelheted a fejedet

„Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet. De aki mindvégig kitart, az üdvözül.” Máté 24:12-13.

Kitartani a Jézus iránt való szeretetünkben való kitartást jelenti. Még akkor is, ha nagyon erőteljesen vagyunk kísértve a félelemre, semmi sincs, amitől félnünk kellene, ha szeretjük Őt. „A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet.” 1 János 4:18. Jézus iránt való szeretetünk egy horgony, amely biztonságosan kapaszkodik minden időben. Ő sohasem hagy el minket és sosem mond le rólunk. Jézussal való kapcsolatunk mostani életünk után is tart majd – ez örökkévaló.

A hit a jövőről beszél. Mindaddig, amíg életben vagyunk, van reménység – reménység, hogy kitarthatunk végig és elkészíthetjük magunkat Jézus számára. Ebbe vetett hitünk ahhoz vezet minket, hogy szívből megtérjünk és gyökeres változások történjenek, hogy élhessük életünket annak megfelelően, amennyit megértünk Isten igéjéből. „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat.” János 14:15.

Még a Jézus keresztje mellett lévő tolvaj is tudta, hogy amíg lélegzik, addig jóvá teheti a dolgokat. Az utolsó pillanatban Istennek adta szívét és Jézus helyet ígért neki a Paradicsomban. Nem tudhatjuk, mennyi időnk van még hátra, de azt tudjuk, hogy több időnk van, mint amennyi a tolvajnak volt. Még van időnk, hogy tovább haladhassunk az úton, amelyet Jézus nyitott számunkra.

Jézus könyörületes. Tudja, hogy milyen a kísértés. Tudja, hogy milyen érzés hatalmas próbákon keresztülmenni. Ember volt Ő is, tudta, milyen a bánat. (Ézsaiás 53). Az ok, amiért azt választotta, amikor mindene megvolt a mennyben, hogy testvérei és nővérei lehessenek. Az emberiség iránt való szeretete sokkal hatalmasabb annál, mint az szavakkal kifejezhető. Azt akarja, hogy jól menjen veled! (1 Timóteus 2:4; 2 Péter 3:9).

Amíg életben vagyunk, találni fogunk olyan dolgokat, amelyeket lehetne jobban tenni. Ne csüggedj el, Jézus nem tökéletes emberek után kutat. Egyikünkre sem illene ez a leírás. Tanítványokat keres – akik engedelmeskednek neki és akiknek a feje, vagy szíve feltekint Őrá. Akkor bízhatunk Istenben, hihetjük, hogy életünk az Ő kezében van és nem lesz vége egy pillanattal sem korábban, mint kellene.

A ma adatott számunkra!

Sokszor eszembe jut ez a kifejezés, hogy „jött, hogy mehessen”. Eléggé furcsa kifejezés, hogy azt mondjuk, valami azért fog bekövetkezni, hogy elmúlhasson utána. Idő kérdése és a koronavírus világjárvány kordában lesz tartva és vége lesz ennek az elszigeteltségnek. Szerencsére legtöbbünk élete visszatér majd többé-kevésbé a „normális” kerékvágásba. Életre szóló változásokat hozó tapasztalat lesz ez számomra?

Ez egy kivételes időszak, amelyet senki sem fog elfelejteni azok közül, akik keresztülmentek rajta. Tartsd be az országod kormánya által hozott törvényeket. Ez is része Isten számodra készített tervének. Sok család most együtt van otthon. Ne legyen elegetek egymásból. Legyen az a célod, hogy türelemben, jóságban, háládatossággal és bizalommal legyél Őbenne, anélkül, hogy ellenkeznél a körülötted levőkkel, vagy hibáztatnád őket. Dolgozz azon, hogy jó gondolataid legyenek másokról. Légy gyors a bocsánatkérésre, ha olyasmit tettél, ami fájdalmat okozott a másiknak. Legyen alkotókészséged és tedd kellemessé ezt az időt otthonodban. Legyen ez olyan időszak, amelyre szeretettel és boldogsággal gondolnak majd vissza azok, akikkel együtt eltöltötted.

Imádkozz másokért. Nem csak azokért, akiket ismersz, hanem különösen a kormány embereiért és az egészségügyi dolgozókért, akik bátran dolgoznak éjjel és nappal. Sokan tapasztalnak szörnyen nagy szomorúságot és fájdalmat ebben az időben. Imádkozz értük akkor is, ha nem ismered őket személyesen. Gondolj azokra, akik magányosak és félnek.

Legfőképpen azonban használd ezt az időt arra, hogy még mélyebben megismerd Istent. Vegyél időt és gondold végig a múltadat és gondolkodj Isten Igéjén. Talán vannak dolgok, amelyeket jóvá kell tenned és bocsánatot kérni értük? Vannak dolgok, amelyek felőrlik lelkiismeretedet? Isten akkor tud hozzád szólni leginkább, amikor csendben vagy és akarsz is rá figyelni. Bensődben megváltozott személyként jöhetsz ki ebből a helyzetből, hogyha jól használod ezt az időt.

Isten teremtette a világot. Nincs semmi, amit ne tehetne meg, és nincs semmi, ami megállíthatná Őt. Az egész világot a kezében tartja. „A népek olyanok előtte, mint egy vízcsepp a vödörben, annyit érnek, mint egy porszem a mérlegserpenyőn…” Ézsaiás 40:15. Ne tudta volna Isten megállítani ezt a parányi vírust mielőtt elterjedt volna az egész földön? Természetesen megállíthatta volna. Személyesen hiszek abban, hogy Isten meg akar állítani minket utunkon és felébreszteni minket az idő fontosságára és az elkövetkezendőre – az örökkévalóságra. Ez az egész Isten terve és neki teljes rálátása van mindenre. Istent kell keresnünk igaz és egyenes szívvel. Ez még nem a vég. Ez még mindig a kegyelem ideje és ennek hatalmas eltökéltséggel, reménységgel és örömmel kell betöltenie minket!